1915 

Magyarországon az intézményes hadisírgondozás története az I. világháború időszakára nyúlik vissza. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös Hadügyminisztériumában 1915 decemberében szervezték meg a 9. osztályt, mely a katonatemetők létesítésével, elrendezésével, fenntartásával, illetve a hősi halottak nyilvántartásával összefüggő teendőkkel foglalkozott. A hadisírgondozás gyakorlati feladatait azonban az egyes helyőrség parancsnokságok látták el.

1920 - 1944 

Az önálló magyar hadisírgondozás a két világháború közötti időszakban alakult ki. A Magyarország területén található hadisírokkal, hősi temetőkkel eleinte a magyar királyi Belügyminisztérium foglalkozott. A magyar királyi Honvédelmi Minisztériumban azután a 4. (nyugdíj ügyi) osztály kapta feladatául a hadisírgondozás ügykörét is. 1938-ban megalakult a Hadigondozási (Hg.) osztály, melyet 1940-ben HM 22. (hadigondozási és tűzharcos) osztálynak neveztek át. Az osztályból 1944-ben pedig létrejött a 22/v (veszteségi) osztály. Ezekben az években jelentős eredmények születtek mind a Magyarországon, mind pedig az országhatáron kívül található magyar érintettségű hősi temetési helyek gondozása terén.E korszakban fontos társadalmi szerepet töltöttek be a különféle civil szervezetek is. Ilyen volt egyebek mellett az Országos Kanizsai Dorottya Bizottság, melynek vezetésében a kor állami főméltóságainak hitvesei is közreműködtek.

1948 - 1980 

A második világháborút követően, 1948-ig a Honvédelmi Minisztérium a lehetőségek szerint igyekezett ellátni a hadisírokkal kapcsolatos feladatokat, ennek keretében született meg a hősi temetési helyek országos települési szintű összeírása, mely mind a mai napig a feladatok ellátásának egyik fontos forrása. A magyar hősi sírok intézményesített és szabályozott gondozásáról azonban a kommunista hatalomátvételt követően nem lehetett szó. Az 1950-es évektől szisztematikusan számolták fel a magyar hősi halottak sírjait, vagy hagyták, hogy az enyészeté legyenek. Ennek talán legelrettentőbb példája a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben egykoron létezett Hősök Temetőjének sorsa, ahol az 1980-as évekig újraparcellázással és rátemetésekkel számolták fel több mint tízezer magyar hős sírját. A Hősök Temetőjéből mára csupán a nemzetközi parcellák maradtak fenn.

1993 - 2016 

A rendszerváltozás alapvető szemléletváltozást eredményezett. A Honvédelmi Minisztériumon belül 1993-ban alakult meg a Honvéd Hagyományőrző Iroda, mely 1997-től Hadisírgondozó Iroda néven működött tovább. Az 1999-ben megszüntetett Iroda jogutódja a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) keretében 2000-ben kezdte meg működését. A Hadisírgondozó Iroda később osztály, majd igazgatóság szinten működött az intézmény kötelékében. 2010-ben a Honvédelmi Minisztériumban létrehozták a Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalt, melyet a következő évben a miniszteri kabinet irányítása alatt tevékenykedő Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztállyá alakítottak át. Újabb szervezeti átalakítás révén 2012. december 1-jével kezdte meg működését a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály, majd 2015-ben a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal létrehozásával a hadisírgondozást is annak feladatai közé illesztették. A kormányzati feladatok racionalizálásával együtt járó újabb átalakítás következtében 2016-ban a hadisírgondozási feladatok teljességét érintő, meghatározó jellegű tevékenységi körök visszakerültek a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumba, ahol jelenleg a Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság foglalkozik e területtel.