A magyar hadügyet a XVI. századtól az I. világháború végéig Bécsből irányították, így az ezzel kapcsolatos írásos dokumentumok is a bécsi Kriegsarchivba kerültek. Bár a kiegyezés után több kísérlet történt arra, hogy a magyar katona dicsőségének bemutatására egy önálló magyar hadilevéltárat alapítsanak Budapesten, ennek megvalósítására azonban csak az Osztrák–Magyar Monarchia I. világháború utáni összeomlását követően katonai területen is teljesen függetlenné váló Magyarországon kerülhetett sor. A néhány nappal Magyarország függetlenségének kikiáltása után, 1918 novemberében alapított Hadi Levéltár feladata a magyar katonai múlttal kapcsolatos mindennemű írásos dokumentum gyűjtése, feldolgozása és közzététele lett. Ennek megfelelően a Magyar Országos Levéltár épületében elhelyezett intézmény több részlegre tagolódott. A magyar hadtörténelem írásos, valamint térképészeti dokumentumait gyűjtő és rendező gyűjteményi osztályból, az ezeket az iratokat feldolgozó hadtörténészeket foglalkoztató feldolgozó osztályból, az elkészült műveket közzétevő katonai és hadtörténelmi szakfolyóiratok szerkesztőségéből, valamint az ezeket kiszolgáló könyvtárból álló, 1922-től M. Kir. Hadtörténelmi Levéltárnak, 1931-től pedig M. Kir. Hadilevéltárnak nevezett intézmény élén egy főigazgató állt.
A II. világháború után a volt M. Kir. Hadilevéltár megmaradt dokumentumait átszállították az intézménynek mai is helyet adó Kapisztrán téri Nándor Laktanya épületébe. A romos épület helyreállítása, az országban szétszórt katonai iratok begyűjtése és többszöri átszervezés után a gyakorlati munka 1950-ben indult meg. Az ekkor használt Hadtörténelmi Levéltár elnevezés azonban nem fedte pontosan azt a sokrétű tevékenységet, amelyet az intézmény a katonai vonatkozású egyedi, sokszorosított írott és rajzolt dokumentumok gyűjtése, rendezése, feldolgozása és közzététele terén végzett, ezért nevét 1954-ben Hadtörténeti Intézetre változtatták. A katonai iratok gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó részleg, amelyet levéltári alosztálynak, majd levéltári osztálynak neveztek, fokozatosan az ország legnagyobb és legismertebb szaklevéltárává vált. A levéltár, bár továbbra is a Hadtörténeti Múzeummal 1957-ben Hadtörténeti Intézet és Múzeum néven egyesített intézmény keretében működött, az 1970-es évektől a Hadtörténelmi Levéltár elnevezést viselte. Az önálló név adásával egyrészt a tradíciókat hangsúlyozták, másrészt a Hadtörténelmi Levéltárnak, mint a legnagyobb, országos hatáskörű szaklevéltárnak a magyar országos levéltári hálózatban betöltött jelentőségét kívánták kiemelni.
A Hadtörténelmi Levéltár rendeltetése, fő feladataiA levéltárakat annak idején a fontos jogbiztosító iratok gyűjtésére és őrzésére hozták létre. Az írásbeliség elterjedésével a levéltárak gyűjtőköre is egyre inkább kibővült, de megmaradt az az alapelv, hogy levéltárakba egyes ügyek elintézésére szolgáló, nem a nyilvánosság számára szánt, egyedi vagy kis példányszámban készült iratok kerüljenek. A nagyobb közönségnek szánt, sokszorosító eljárással készült könyvek, folyóiratok, újságok gyűjtőhelyéül a könyvtárak szolgálnak.
A Hadtörténelmi Levéltár alapjában 1740-től, a magyarországi állandó hadszervezet felállításától napjainkig gyűjti a magyar katonai iratokat. A korábbi időszakokban viselt katonai funkciók ugyanis összemosódtak más állami és egyházi tisztségekkel vagy az egyes főurak magántevékenységével, ezért a XVIII. század közepe előtt keletkezett katonai vonatkozású dokumentumok jobbára a magyar feudális társadalom állami, egyházi vagy családi levéltárait őrző levéltárakban vannak. Persze ez nem jelenti azt, hogy kisebb mennyiségben ne lennének 1740 előttről származó iratok a Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményében.
A technika fejlődésével a hagyományos papíralapú iratok gyűjtésén kívül más modernebb adathordozók átvételére, szakszerű tárolására is fel kell készülniük a levéltáraknak. A Honvédelmi Minisztériumban és alárendeltjeinél bevezetésre került az elektronikus iratkezelés, ebből adódóan a Hadtörténelmi Levéltárnak fel kell készülnie ezen iratok átvételére, őrzésére és feldolgozására is.
A Hadtörténelmi Levéltár – mint szakfeladatokat ellátó közlevéltár – hatásköre az egész országra kiterjed. Illetékességi köre szaklevéltárként a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar, valamint ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó katonai szervezetek, továbbá mindezek jogelődei működése során keletkezett történeti értékű dokumentumokra terjed ki. Ezenkívül gyűjti a magyar hadtörténelemmel kapcsolatos maradandó értékű magániratokat is.
A Hadtörténelmi Levéltár tudományos kutatóhelyként feldolgozza, és a nyilvánosság elé tárja az őrizetében lévő hadtörténelmi értékű anyagot. Ez történhet levéltári segédletek, adatbázisok készítésével, az internet által biztosított lehetőségeknek köszönhetően az iratok digitális formában történő közzétételével, amelyek a hivatásos kutatók és a hadtörténelem iránt érdeklődők számára egyaránt lehetővé teszik a levéltári anyagban való tájékozódást. Történhet továbbá közvetlenül a Hadtörténelmi Levéltár munkatársainak a Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadványaiban vagy egyéb kiadványokban közzétett publikációi által, illetve konferenciákon és más közművelődési rendezvényeken való aktív részvételével.
A Hadtörténelmi Levéltár tudományos tevékenysége mellett a gyűjteményében levő iratok alapján katonai vonatkozású igazolásokat ad ki. A Hadtörténelmi Levéltár tehát olyan tudományos kutatóhely, amely közhivatali feladatok ellátására is jogosult.
A Hadtörténelmi Levéltár a számok tükrébenA Hadtörténelmi Levéltár gyűjteményében jelenleg 4608 iratképző katonai szervezet és személy iratanyaga található. Ennek összesített mennyisége mintegy 10043 iratfolyóméter. Tehát ha a levéltárban őrzött iratlapokat egymásra raknánk, egy több mint 10 km magas papíroszlop keletkezne.
Mikrofilmtárunkban mintegy 9 és fél millió mikrofilmfelvétel, amelynek egy része az idegen levéltárakban található magyar vonatkozású iratokról készült. Így a Hadtörténelmi Levéltár mikrofilmgyűjteménye jelentős segítséget nyújt az amúgy csak külföldön hozzáférhető dokumentumok tanulmányozásához. Mozgófilm-gyűjteményünkben kb. 4000 magyar és külföldi katonai témájú film található. Hangtárunk kb. 300 hangfelvételt tartalmaz jobbára magnetofon kazettán.
A fenti gyűjteményekben való eligazodáshoz eddig 150-nél több különböző szintű és fajtájú levéltári segédlet készült a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött valamennyi irattermelő szerv iratanyagát általánosan bemutató fondjegyzéktől az egyes iratok tartalmát darabszinten is kutathatóvá tévő adatbázisokig.
A Hadtörténelmi Levéltáron belül működő Térképtári referencia anyagának gerincét a bécsi Hadilevéltárból átkerült, Magyarországot megillető mintegy 50000 darabból és a magyar királyi Állami Térképészet (később Honvéd Térképészeti Intézet) mintegy 60000 darabból álló gyűjteménye alkotja. Nagyságát tekintve a Térképtár az ország legnagyobb ilyen jellegű közgyűjteménye, közel 400000 egyedi és sorozattérkép, atlasz, dombormű, szakkönyv, szakfolyóirat, filmnegatív és diafilm, légifotó kontaktmásolat, földgömb alkotja. Digitalizált állomány: 117000 térképlap.
A Hadtörténelmi Levéltár szervezeti tagolódásaA HM HIM Hadtörténelmi Levéltár nevű igazgatóságán belül működik a Bécsi Kirendeltség, a Hadtörténelmi Levéltár, valamint a Hadtörténeti Könyvtár.
A Bécsi Kirendeltség az 1926-os badeni egyezmény alapján képviseli a magyar fél érdekeit az osztrák Hadilevéltárnál és közhivatali adatszolgáltatás, illetve másolatkészítés keretében biztosítja a magyar kutatók, érdeklődők tájékoztatását.
A Hadtörténelmi Levéltáron belül a levéltári anyagban való könnyebb eligazodás érdekében a nagymennyiségű iratanyagot a civil levéltári szakrendhez illeszkedő fondfőcsoportokra, illetve korszakonként referenciákra tagoltuk. A referenciákba általában egy-egy jelentősebb történeti korszak dokumentumait soroltuk. A referenciák élén egy-egy tapasztalt levéltáros áll, akik referenciájuk ügyeiben önálló feladatkijelölő- és végrehajtó jogkörrel rendelkeznek, és képesek a melléjük beosztott segítők munkájának irányítására.
Dr. Számvéber Norbert
alezredes
a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár igazgatója