Beszélgetés Nagy-L. István: A mohácsi csata-Ami a csatatéren történt című könyvről és témájáról

Ha áttekintjük Magyarország történelmét számos olyan eseményre bukkanunk, amely sorsfordító jelleggel évszázadokra meghatározta nemzeti identitásunk alakulását. Az 1526. augusztus 29-én Mohácsnál, az Oszmán Birodalomtól elszenvedett vereség nemzeti tragédiáink egyike, hosszú távon a reményvesztettség szimbólumává vált. A kollektív emlékezetben ez az esemény egyet jelentett a középkori Magyar Királyság bukásával és az Oszmán uralom kezdetével. Az előzmények, az ütközet lefolyásának részletei a mai napig vita tárgyát képezi a hazai történetírásban. 1960-tól napjainkig a régészek öt tömegsírt tártak fel, amelyek, ma már bizonyítottan a mohácsi csatát követően a kivégezett foglyok nyughelye volt. A mohácsi csata komplex vizsgálata az elmúlt évtizedek során új irányt vett. A különféle tudományágak szakértői fokozatosan „hozzák felszínre”, minden eddigieknél részletesebben a fegyveres konfliktus előzményeit, részleteit és az esemény utóhatását. Hetekkel ezelőtt jelent meg Dr. Nagy-L. István történész: „A mohácsi csata. Ami a csatatéren történt” című monográfiája, amelyben a szerző az ütközetet, mint hadtörténeti eseményt vizsgálja a jelenlegi történeti konszenzus, valamint a források elemzése alapján a legvalószínűbb csatarekonstrukciót állítja az olvasó közönség elé. A szerzővel a kötetről, valamint a témáról Dr. Fogl Krisztián Sándor történész muzeológus beszélget.