Sorozattérkép

(Európa egyes részeire kiterjedő fontos sorozattérkép)

B III Balkán-félsziget térképei

Több, mint 870 térképmű, mintegy, mint 9000 szelvényen. Érdekességként megemlítendő egy 20 lapos, kéziratos Duna térkép Zimony-tól a torkolatig.

B V Franciaország térképei

300 mű, több, mint 2000 szelvényen, nagy részük a XVIII.-XIX. századból.

B VII Olaszország térképei

Több, mint 460 térképmű, 5000 szelvényen.

B IX a Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai és általános térképei

Igen gazdag anyag, ide tartoznak az Osztrák-Magyar Monarchia területén fekvő tagállamok, így köztük Magyarország általános térképei a kezdetektől 1918-ig, a Monarchia felbomlásáig.
Az anyagot több mint 800 térképmű (csaknem 74.000 szelvényen) valamint 960 megyetérkép alkotja. A megyetérképek közül igen értékesek Mikoviny Sámuel kéziratos megyetérképei. A legkorábbi magyar nyelvű térkép 1798-ból származik, Vályi András: Magyarországnak Földképe… méretaránya kb. 1:1,3 millió /B IX a 513/c

B X A Pireneusi-félsziget térképei

Mintegy 100 mű, a legkorábbi 1635-ből való: Gallaeia Regnum /Galícia tartomány/ térképe /B X a 1/. A térképek zöme egyébként a XX. században készült.

B XII Svájc egész területének és az egyes kantonoknak térképei

Közel 70 mű.

B XIV Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai /Ausztria, Csehszlovákia/ térképei 1918 után

Mintegy 380 mű, több mint 1100 szelvényen. Igen érdekes a „Csehszlovák erődítések nyilvántartása. Helyzet 1938.” c., mintegy 50 szelvényből álló 1:25.000 méretarányú sorozat /B XIV c 294/.

C Afrika térképei

Közel 370 mű. Említést érdemel M. Seutter Afrika térképe a gyarmati beosztással 1726-ból /C a 4/.

E Ázsia térképei

Közel 370 mű. Említést érdemel M. Seutter Afrika térképe a gyarmati beosztással 1726-ból /C a 4/.

B IV Németország térképei

Több, mint 860 mű, csaknem 5600 szelvényen ábrázolja a Németország területén fekvő fejedelemségeket, püspökségeket, illetve a mai Németországot.

B VI Nagy-Britannia térképei

Mintegy 110 mű, Anglia, Skócia, Írország és Wales területéről.

B VIII Németalföld politikai térképei

Közel 260 mű, több mint 1600 szelvényen

B IX b Osztrák-Magyar Monarchia természetföldrajzi térképei

Közel 300 mű, több, mint 2500 szelvényen. Igen gazdag a XIX. századi Dunát, Tiszát, Balatont ábrázoló térképanyag, nyomon követhetők a vízszabályozások.

B IX c Az Osztrák-Magyar Monarchia szaktudományos térképei

Több, mint 680 mű, csaknem 7000 szelvényen, zömük a XIX. századból.

B XI Oroszország, Lengyelország térképei

Mintegy 800 mű, több, mint 8100 szelvényen.

B XIII Skandinávia politikai térképei

Nagyjából 200 mű 700 szelvényen. A legrégebbi 1621-ból való, nagy részük a XIX. sz.-ból származik

B XV Magyarország térképei a Monarchia felbomlásától napjainkig.

Közigazgatási, politikai, községhatáros térképek, különféle munkatérképek, vízrajzi, földtani, turista, környéktérképek, néprajzi, autó- és vasúti térképek etc.
Ide tartoznak az országot ebben az időszakban ábrázoló sorozattérképek, amelyekről külön fejezetben esik majd szó. Jelenleg mintegy 1000 mű tartozik ide, csaknem 160.000 szelvényen, de az újonnan megjelenő Magyarország térképek állandóan gyarapítják az anyagot.

D Amerika /Észak-, Közép-, Dél/ térképei

760 mű mintegy 2200 szelvényen.
Az USA államairól érdekes egy 1876-79 körül készült, 40 szelvényből álló sorozat különböző méretarányban /D a 150-77/.

F Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia térképei

Mintegy 65 mű, főleg XIX-XX. századból.

Túl a földrajzi-területi besoroláson /A, B, C, D, E, F/, amelyek kontinenseket, országcsoportokat, országokat, országokon belül nagyobb területi egységeket foglalnak magukban, a városok ábrázolását, útikönyveket a „G” jelzet alatt gyűjtjük.

Ezen belül további tagozódás: G I a-m-ig az európai városokat, G II – G V a többi kontinens városait, útikönyveit tartalmazza.

Az anyag a folyamatosan kiadott új kiadványokkal gyarapodik. Néhány érdekes régi térkép a következő: Belgrád 1699. évi térképe /G I b 52/. A Königstein-i vár kéziratos alaprajza 1700 körül /G I c 286/.

Ausztria-Magyarország városainak térképe (G I h), több mint 3450 tétel (könyv és térkép) több mint 9000 szelvényen, sok kéziratos anyag, több Budai-vár ábrázolás a XVIII. sz. 2. felétől, Buda és Pest térképei a XIX. sz.-tól napjainkig, a komáromi erőd több száz szelvényből álló ábrázolása, valamint ide kerülnek a napjainkban megjelenő egyéb várostérképek is.

A térképtár gyűjtőkörének egyik legfontosabb részét alkotják a hadtörténelmi vonatkozású térképek, amelyek ütközeteket, csatákat, háborús eseményeket mutatnak be „H” jelzet alatt. A XVIII. sz. végéig a térképi ábrázolások még felmérési alap (háromszögelés) és egyezményes jelek nélkül készültek, különösen a hadseregek menetvonalait, táborhelyeit, erődítéseit tartalmazták, tehát a hadműveletekkel voltak kapcsolatosak. A katonai rendfokozattal rendelkező mérnökök alaprajzszerű vagy perspektivikus rajzokat készítettek a csataterek, táborozások környékéről. A katonai sorozattérképek megjelenésétől fogva, amelyek részletes felméréseken alapultak, megváltoztak a hadtörténelmi térképek: a kinyomtatott térképek alapul szolgáltak a különböző hadi események ábrázolásához. Így a XVI-XVIII. sz.-ig sok a kéziratos ábrázolás /kivéve az utólag készülteket/, a XIX. sz. végétől az alaptérképek zöme nyomtatott, a rajta ábrázolt hadtörténelmi eseményeket kézzel rajzolták, esetleg nyomtatták.

Sorozattérkép

(A „H” jelzeten belül a térképek beosztása kronologikus.)

H I

Ókori háborús eseményeket ábrázoló térképek – 10 mű.

H III

Újkori háborús eseményeket ábrázoló térképek /a-e/

H III b

Hadtörténelmi térképek 1601-1650 között – 20 mű, megemlítendő a „Bethlen Gábor erdélyi fejedelem átkelése Vágsellyénél a Vág folyón” c. kéziratos térkép 1567-ből /H III b76/.

H III d

Hadtörténelmi térképek 1701-1740 között – 200 mű, ebből 64 kéziratos. Nagy részük a németországi, franciaországi, olaszországi és török háborúkkal kapcsolatos ütközeteket, csatákat ábrázolja, mint pl. Esztergom térképe 1706-ből /H III d 872/.

H IV

Újabb kori háborúk /a-g/

H IV b

Hadtörténelmi térképek 1821-1840 között -15 mű.

H II

Hadtörténelmi térképek 476-1491-között – 1 mű.

H III a

Hadtörténelmi térképek 476-1491-között – 1 mű.

H III c

Hadtörténelmi térképek 1651-1700 között – 200 mű, köztük sok kéziratos, pl. a Szent-Gotthárd-i csata 1664-ből /H III c 26/.

H III e

Hadtörténelmi térképek 1741-1789 között – 420 mű, ebből 253 kéziratos. A térképek zöme a Német Fejedelemségek, Németalföld területén zajló csatákkal kapcsolatos.

H IV a

Hadtörténelmi térképek 1790-1820 között – 290 mű, nagy részük a napóleoni csatákkal kapcsolatos.

H IV c

Hadtörténelmi térképek 1841-1913 között – 290 mű.

Itt találhatók az 1848-49-es szabadságharccal kapcsolatos csaták térképi ábrázolása, a krimi háború, az amerikai polgárháború, a német-dán, porosz-osztrák, porosz-francia, az 1877-78-as orosz-török, az orosz-japán, valamint az első és második Balkán-háború eseményeivel kapcsolatos térképek.

H IV d

Az első világháború hadtörténelmi eseményei 1914-18 között. Közel 7900 db térkép ill. légifotó. Igen jelentős anyag, melynek beosztása hadszínterek szerint történt /orosz, olasz, balkáni, román, nyugati és török/, ezen belül szinte napról-napra, kronologikus sorrendben követhetők az események a különböző helyzeteket ábrázoló térképek, vázlatok alapján. Túlnyomórészt a katonai sorozattérképeken /1:750.000, 1:200.000, 1:75.000, 1:25.000 méretarányban/ ábrázolták a harci eseményeket.

H IV f

A második világháborús térképek 1939-1950 – 133 mű 240 szelvényen.

H IV e

A legújabb-kori háborúk térképei 1919-1939 között – 90 mű. Köztük a Magyar Tanácsköztársasággal és a szovjet polgárháborúval kapcsolatos térképek, amelyek az eseményeket vagy összefoglalóan, vagy a különböző hadműveleti helyzeteket ábrázolják.

H IV g

Az 1950 utáni hadtörténelmi térképek – 15 mű.

A békebeli táborozások, hadijátékok a „J” jelzet alatt találhatók, ezek nagy része magyarországi /Pest környéki/ ill. Monarchia-beli. Nagyjából 100 mű, terület szerint.

A „K” jelzet alatt a korabeli /XVIII-XIX. sz.-i/ országleírásokat őrizzük, főleg Közép-Európa területére; stratégiai szempontból fontos városok, várak, folyók, átkelők leírásait tartalmazzák, néha térképvázlattal. 133 mű, több, mint 150 szelvény, területek szerint.

Az „L” jelzet katonaföldrajzi leírásokat tartalmaz, mintegy 300 kötetben, az Osztrák-Magyar Monarchia, a Balkán országairól, Német- és Olaszországról.

A Térképtár belső munkáját valamint a kutatók igényeit saját kézikönyvtár segíti. Ennek csoportosítása a következő:

1. Folyóiratok – 138 tétel, több mint 890 kötettel, elsősorban szakfolyóiratok.
2. Lexikonok – 37 tétel több mint 85 kötetben.
3. Szótárak – 85 kötet.
4. Jelkulcsok – 300 tétel, 514 példányban.
5. Tereptankönyvek – 92 tétel, 125 kötet, köztük a katonai felmérések leírása.
6. Hazai és nemzetközi térképek prospektusai és az áttekintőlapok kiadványfüzetei – 372 tétel, főleg a XX. sz.-ból.
7. Szakkönyvek – mintegy 700 kötet, geodéziai könyvek, katonaföldrajzi leírások, kartográfiai, földrajzi könyvek, főleg a XX. sz. -ból.
8. Helységnévtárak – mintegy 250 kötet.
9. Monográfiák – 270 kötet, megemlítendő a „Magyarország vármegyéi és városai” sorozat a XIX. sz. végéről, XX. sz. elejéről 21 kötetben.
10. X. Kéziratos tanulmányok – mintegy 40 mű /nyomtatásban meg nem jelent tanulmányok, disszertációk/