Történet ikon

Történet

Történet 

 

1918-ban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum elődjét azzal a feladattal alapították meg, hogy összegyűjtse, megőrizze, feldolgozza, a tudományos kutatás és a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye a magyar hadtörténelem emlékeit.

Az intézményalapítás gondolta azonban jóval korábbi, szinte egyidős a polgárosodással, a nemzet születésével. A 18–19. század fordulóján tesznek hazánkban először nagyobb erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy nemzeti intézményeket alapítsanak. Igazi fegyverarzenál azonban nem született, mert a hajdani leggazdagabb magyar főurak nagy fegyvergyűjteményeit megszerezni már nem lehetett.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverését követően az önálló hadtörténeti intézmény alapítása nem kerülhetett napirendre. Később, az 1867-es kiegyezést követően állandó követelés volt, hogy a paritásnak megfelelően ne egy, központosított, hanem két hadimúzeum legyen: egy osztrák Bécsben és egy magyar Budapesten. Ez az óhaj azonban nem teljesülhetett.

A 19. század második felében – kisebb-nagyobb szünetekkel – állandóan napirenden szerepelt a magyar Hadtörténeti Múzeum és Levéltár létrehozásának igénye. Az osztrák hatóságok ezt a követelést nem támogatták. I. Ferenc Józseffel ellentétben utóda, IV. Károly támogatólag állt egy ilyen típusú magyar intézmény létrehozásához, de a Budapesten alapítandó „magyar nemzeti hadi Múzeum és hadi Levél” alapításáról szóló tervezet az 1918 őszén beállott viszonyok között legfelsőbb jóváhagyás nélkül maradt. 1918. november elején pedig a Hadügyminisztérium szervezetén belül megalakult a mai Hadtörténeti Intézet és Múzeum jogelődje, amely 1919 januárjától Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum néven működött.

Az 1921. március 16-án kelt rendelettel a Magyar Királyi Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumot leválasztották a minisztériumtól és önálló intézménnyé nyilvánították. 1922. november 15-én szétválasztották a levéltárat és a múzeumot, és így működött az intézmény a második világháború végéig.

Az intézmény történetének háború utáni első évei a romok eltakarításával, valamint a gyűjtemények ismételt összegyűjtésével teltek. Az újjászerveződés jogi alapját a Honvédelmi Minisztérium 22.757/1945. számú, április 24-én kiadott rendelkezése vetette meg, amely intézkedett a Hadilevéltár és Múzeum megalakításáról.

1948 augusztusában a Minisztertanács, a Honvédelmi Minisztérium előterjesztését elfogadva, engedélyezte a Honvéd Levéltár Bécsi Kirendeltségének működését. 1950 októberében az intézmény két különálló részre vált szét: Hadtörténelmi Levéltárra a Vezérkar alárendeltségében és a Hadtörténelmi Múzeumra a Politikai Főcsoportfőnökség irányítása alatt. 1954-ben a Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum elnevezésű intézményt. A Hadtörténelmi Levéltár önállóságát csak 1958 októberében állították vissza, ekkor az összintézmény neve is újból Hadtörténelmi Levéltárra és Múzeumra változott, s így maradt 1961-ig. Ekkor, most már napjainkig tartóan ismét az 1954-es szervezetet állították vissza. 1968-ban a könyvtár az akkor létrehozott Hadtudományi Intézet szervezetébe került, ahonnan annak megszűnte után, 1975-ben jutott vissza az anyaintézmény állományába.

Az 1990-es évek második felében bővült a Hadtörténeti Intézet és Múzeum feladatköre. Először az 1996. január 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében működő Központi Irattár olvadt bele az intézménybe, majd 1997. október 1-jétől a Hadísírgondozó Iroda tagozódott be a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezetébe. A fent nevezett két részleg 2000-től 2010-ig Központi Irattár és Hadisírgondozó Iroda néven működött, majd a hadisírgondozás 2010 októberétől ismét közvetlen minisztériumi keretek között folytatta tevékenységét, 2012-től pedig a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály szervezetében.

2016. szeptember 1-jétől két régi-új szervezeti egységgel – a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatósággal, valamint a Centenáriumi Pályázati Igazgatósággal – bővült a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság munkatársainak feladata a hadisírgondozás tudományos kutatással és háttérbiztosítással kapcsolatos tevékenységének, tervezése, szervezése és koordinálása. A 2016-os szervezeti átalakítással létrejött másik új elem, a Centenáriumi Pályázati Igazgatóság legfontosabb feladata a HM HIM által kiírt, első világháborús hadisírok és emlékhelyek felújítására szóló pályázat lebonyolítása. Az igazgatóság ebben a formájában 2018 tavaszáig működött, majd feladatait a Gazdasági és Pályázati Igazgatóság vette át.

A 2022-ben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum életének egyik legfájdalmasabb fordulópontja következett be: felsővezetői döntés értelmében megkezdődött az épületből történő kiköltözés.  A gyűjtemények és a szakmai feladatok más helyszínekre kerültek.2023. május 21-én a kiállítások bezártak, a múzeumi működés megszűnt az épületben. Ezzel egy évszázados folytonosság szakadt meg. 2023-ban és 2024-ben modern köntösben, hadtörténeti témájú kiállítások nyíltak a budapesti Bálna Honvédelmi Központban. 2024. május 24-én pedig a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára létrehozott Petőfi 200 támogatási program keretein belül megnyílt a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Rendház épületében a „Hadimustra – A magyar hadtörténet évszázadainak emlékei” című nagyszabású tárlat.

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2026 őszén visszatér a budai Várba, a Kapisztrán térre. Ez nem egyszerű költözés, hanem történelmi értelemben hazatérés. Négy évvel a kiköltözés után, 2026 júniusában, a Múzeumok Éjszakáján egy haditechnika-történeti bemutatóval az intézmény már itt fogadta a közönséget: három év után ismét látogatók léphettek be az épület kapuján. 

Új korszak kezdődik. A megújulás része az épület korszerűsítése, új kiállítási koncepciók és látogatóbarát szolgáltatások kialakítása – a cél a történelmi értékek megőrzése mellett egy 21. századi múzeum. Addig is válogatott, kiemelt témájú időszaki kiállításokat lehet majd megtekinteni a Kapisztrán téri épület reprezentatív tereiben.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokai és főigazgatói az alapítástól